Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat, valamint a megmaradásra irányuló hosszú távú gondolkodás jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Az egy fő híján 1800 lelket számláló gyülekezet nemcsak új templomával, hanem élő, folyamatosan megújuló közösségével is jelen van a Szatmár megyei város életében, miközben a hit, a nemzeti identitás és a jövő generációinak megszólítása egyszerre határozza meg irányait. Tolnay István parókus lelkipásztorral, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperesével a Kálvin-központról, a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.

Templom- és léleképítő gyülekezetként mutatkozik be közösségi oldalán a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség, amelynek elmúlt évtizedeit az összefogás, kitartó munka, hit és a nemzeti értékek megőrzése jellemezte. Az egy fő híján 1800 lelket számláló, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó egyházközség 1995-96-ban alakult, amikor az egységes Nagykárolyi Református Egyházközség kettévált belvárosi és kertvárosi gyülekezetté. Tolnay István kertvárosi lelkipásztor ekkor még nem szolgált a gyülekezetben, csak 1999-ben került a Szatmár megyei, 52 százalékban magyarok lakta településre. A templomépítés idején azonban már jelen volt, lapunknak felidézte, hogy az építkezés 2002-ben kezdődött, és összesen 17 éven át tartott. „Ez idő alatt a gyülekezetnek ugyan nem volt saját, végleges temploma, de otthon nélkül sem maradt, hiszen a régi nagykárolyi református templomot megosztva használtuk a másik gyülekezettel. Természetes vágy volt azonban, hogy idővel saját templomuk legyen. Az építkezés elsősorban a hívek hosszú éveken át tartó, kitartó adakozásából valósult meg. Emellett számos anyaországi és külföldi támogatás is segítette a munkát. Az első Orbán-kormány idején többek között az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Németországban működő Gustav-Adolf-Werk Alapítvány nyújtott támogatást. A román kormány 2007-től kezdve a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül járult hozzá az építkezéshez. A gyülekezet ezt követően folyamatosan pályázott, mígnem a Bethlen Gábor Alap is felfigyelt a kezdeményezésre, és előbb kisebb, majd – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közbenjárásával – jelentősebb központi támogatásokkal lehetővé vált az építkezés befejezése” – elevenítette fel a Krónikának a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese.

A cikk folytatása a kronika.ro honlapon olvasható.