A presbiteri munkáról tanácskoztak
Tasnádon tartotta meg május 28-án a Nagykárolyi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége idei első konferenciáját, melynek meghívott előadója dr. Szélyes Ferenc volt. A következő találkozójukat őszre tervezik a presbiterek.
Az egyházmegye szinte minden egyházközségének presbitériuma képviseltette magát. A találkozó nagytiszteletű Nagy Sándor esperes igehirdetésével kezdődött, aki az 1 Kor 16,13 igeszakasz alapján szólt a gyülekezeti elöljáróknak lélekhez szóló prédikációjában. Rámutatott arra, hogy a presbitereknek nemcsak gyermekeikre, családjaikra és időseikre kell vigyázzanak, hanem a rájuk bízott gyülekezetre is. Elöljárókként hitben kell építsék közösségüket. Meg kell ragadni a misszió áldott lehetőségét, mely a magányosok, betegek és tévelygők felkeresésében válhat nyilvánvalóvá. Ezt követően Almási Csaba, a Nagykárolyi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnöke köszönte meg a résztvevőknek, hogy munkájukat félretéve elfáradtak erre az alkalomra. Mivel nemrégiben nyerte el az elnöki tisztséget, kifejezte abbéli reményét, hogy az egyházmegye presbiterei hathatósan fognak a jövőben együtt munkálkodni. Bízik abban, hogy több alkalommal is lehetőségük kínálkozik majd az egymással való találkozásra és gyülekezeti tapasztalataik megosztására.
Pakulár István házigazda lelkipásztor János evangéliumának 21. részéből olvasott fel. Ezzel az igével köszöntötte a vendégeket a megye egyik legimpozánsabb műemlék templomában. Elmondta: a mostani konferencia egy olyan alkalom, amikor a presbitériumoknak a múlt és a jövő felé egyaránt kell tekinteniük. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg egyik legnagyobb kihívásunk a hitünk védelme, hisz az Európába érkező idegenek sokkal jobban ragaszkodnak vallásukhoz, mint mi. Hitünk védelme nélkül veszélybe kerülhetnek több évszázados keresztyén templomaink is.
A megjelent presbitereket köszöntötte Tóth András, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke, aki az ApCsel 20,28 igeszakasszal köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: a Presbiteri Szövetség megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a regionális és évi közös konferencián hallottak és tanultak által olyan presbitereket nevel, akik megfelelő munkatársai lehetnek a lelkipásztornak a gyülekezetek lelki és anyagi építésében.
Dr. Szélyes Ferenc, a Szatmár-Láncos Református Egyházközség presbitere, a Presbiteri Szövetség missziós felelőse a presbiteri munkáról tartott érdekfeszítő előadást. Beszélt a presbiterek kötelességeiről, hatásköréről és missziói szolgálatáról. Arra bíztatta presbitertársait, hogy szorgalmasan olvassák a Szentírást. A presbitérium kötelessége az egyházközségben, hogy: “mint a nyáj pásztora gondozza a gyülekezetet, mint az Isten házának szolgája vezesse a gyülekezetet, és mint a hit őrzője védje a gyülekezetet” – fogalmazott az előadó.
Az előadást követően a presbitereknek lehetőségük kínálkozott arra, hogy megosszák egymással sikereiket és kudarcaikat. Jó volt hallani az egyházkerületi elnök személyes tapasztalatát, aki presbitertársaival közösen végzett család- és beteglátogatásokról számolt be. “Nem kedvező ugyan minden esetben a fogadtatás, de mégis menni kell, és ebben a diakóniai munkában is segítségére kell legyen a lelkipásztornak a presbitérium” – mondta az elöljáró. A jelenlevők sajnálattal osztották meg azt a kedvezőtlen tapasztalatot, hogy sok helyen nehezen lehet bevonni fiatal társakat a presbitériumba, holott fontos szerepük van nekik is az egyházban.
A konferenciát követően finom ebéddel várták a helybeliek vendégeket. A Presbiteri Szövetség egyházmegyei vezetősége ezúton is köszöni a tasnádiaknak a szíves vendéglátást, a presbitereknek pedig, hogy részt vettek a mindenki számára építő jellegű, hasznos találkozón.
Hozzászólás