A hitet megtartottam

Milyen jó néha elővenni egy-egy régi fényképalbumot, végignézni benne a képeket. Visszaemlékezni. Talán értékelni is azt, hogy mi volt akkor és hova jutottunk azóta. 
Pál amikor visszatekint, a múltjáról azt mondja: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.  A görög szó, az agón, küzdelmet, versenyt, viadalt jelent. Pál olyan harcról beszél, amelynek értékét nem az adja, hogy könnyű volt-e megnyerni, hanem az, hogy méltó ügyért folyt. Az ő harca az evangélium szolgálata volt.
Pénteken, október 23-án az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk. Nem szabad elfelejtenünk őket! Meglátták, hogy abban a helyzetben mi a feladatuk és megharcolták a maguk harcát. Láttuk, hogy a szabadságnak ára van, és küzdeni kell érte. 
Minden embernek van egy futása. Egy életútja, egy rábízott feladata. Nekünk is van. Nem ugyanazt kell tennünk, amit Pál apostol tett. Nem ugyanazt kell átélnünk, amit 1956 hősei átéltek. De nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy mi az, amit Isten ránk bízott. Talán az, hogy megőrizzük anyanyelvünket. Talán az, hogy gyermekeinket megtanítsuk imádkozni. Talán az, hogy a fiataljainknak legyen okuk itthon maradni. Talán az, hogy ne engedjük, hogy az elvándorlás vagy a fogyás miatt teljesen eluralkodjon rajtunk a reménytelenség. Nekünk is felelőséggel kell végig mennünk a magunk útján, hogy egy nap elmondhassuk: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. Ámen. 

IMÁDSÁG: Mindenható Istenünk! Hálát adunk neked azokért, akik példát mutattak a hitéletben, akik megőrizték anyanyelvünket, közösségeinket és szabadságunkat. Kérünk, oltalmadban hordozd családjainkat és gyülekezeteinket! Ámen.

Sebestyén Elek Előd