Igemagyarázatok

„Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte.” Lk 10,34b Az irgalmas samaritánus megtett miden tőle telhetőt, hogy a sebesült életben maradjon, felépüljön és meggyógyuljon, talpra álljon. Mindezt érdek nélkül, együttérzésből tette. Ezt megelőzte valami lényeges, meghatározó dolog: egy döntés. Mert a szeretet mindig döntés dolga. Mert mikor meglátta a magatehetetlen […]

„Odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat.” Lk 10,34a A mai napi igerészben azt olvashatjuk az irgalmas samaritánusról, hogy amikor észrevette az összevert embert, akkor odament ahhoz, segített rajta, olajat és bort öntött sebeire, majd bekötötte azokat. Ez egy helyes, dicséretre méltó tett, Isten igéje szerint való cselekedet, amely jó érzéseket ébreszt bennünk. […]

„Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte.” Lk 10,31 Az igaz felebaráti szeretetből fakadó segítség és irgalom nem személyválogató. Furcsa lehet számunkra, hogy egy pap, akinek élen kellene járnia a segítségnyújtásban, kikerüli, és figyelmen kívül hagyja a sebesült embert, akinek valószínűleg olyan súlyos sérülései voltak, hogy nem lehetett tudni, hogy […]

„De ki a felebarátom?” Lk 10,29b A mindenkori ember hajlamos arra, hogy megválogassa azokat az embereket, akikkel barátkozni akar. Önmagában ezzel nincs is semmi baj, hiszen azokkal szeretünk barátkozni, akikkel közös az értékrendünk és egy hullámhosszon gondolkodunk és cselekszünk. Azonban hajlamosak vagyunk arra is, hogy a válogatás során elsősorban a köztünk lévő különbségeket vegyük észre […]

„Ő pedig így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” Lk 10,27 Ki ne ismerné közülünk Jézus tanítását a szeretetről, melyet Isten kér és elvár részünkről? És ki ne ütközött volna akadályokba annak teljesítése során? Személyválogató természetünkből kifolyólag nem tudjuk elsajátítani a […]